Azok a kérdések, amivel régen megállítottam magam, eltűntek. Nem tudtam rájuk a „sablon” megoldást, és ezzel megakasztottam magam az adott témá(k)ban.
Biztos voltam benne, hogy minden helyzetre van kész jó válasz, csak nem tudom. Én vagyok „kicsi” még, hogy tudjam a válaszokat, de a „nagyok” mindent tudnak.
Már magamban keresek minden kérdésre választ és nem zavar, ha egyedi és nem „sablon” megoldás születik.
Hálás vagyok azért is, mert megmutattad, hogyan tehetem szebbé a hétköznapjaimat magamnak már csak azzal, hogy méltatlankodás és zsörtölődés helyett az apró örömöket keresem és kérek belőlük még többet. Változott az életminőségem. Megmutatod azt is, hogy az Élet nevű játék jó és örömteli is tud lenni nagyobb „rugalmassággal”, mint ahogy én álltam hozzá.
Olvastam már korábban párszor, hogy az Életet nem szabad túl komolyan venni, úgysem kerülünk ki belőle élve…:) Már értem. Köszönöm a türelmed és a kitartásod a tempómhoz!