Már nem vagyok Teréz anya

Önértékelési problémákkal, gyermeki naivitással, határtalan lelkiismeretességgel, óriási megfelelési kényszerrelprofi Teréz anyuként, komoly depresszív hangulatban kerültem kapcsolatba a Barssal (hála a választásomnak), és állítom jobb döntést nem is hozhattam volna.

Mire ezt a döntést meghoztam már a “gyilkos kor” is belépett az életembe, rémisztően jelezve ez így nagyon nem jó!

Bars kezelések sorozata áll mögöttem, s még ugyan várnak rám apró pici megoldandó feladatok, de mondhatom, gyökeres változások zajlottak-zajlanak az életemben.

Felnyílt a szemem!
Már előtérbe tudom minden helyzetben helyezni önmagam, ezzel másoknak rosszat nem okozva, mely óriási elégedettséggel tölt el. Nem agyalom túl a problémákat, inkább rábízom magam az Univerzumra.
Megtanultam kérdezni, kérdezni, kérdezni: Mi kell ahhoz, hogy…?
Figyelem a testem, gondolataimat, sokkal tudatosabban élek.
Kinyílt a Világ!
Bátran merek nagyot álmodni és kérni!! Folyamatosan történnek velem apróbb-nagyobb “csodák”, melyek mind megerősítenek abban, hogy jó úton vagyok.
A Bars kezelések leírhatatlan testi lelki üdítőként hatottak-hatnakszámomra. A beszélgetések alatt “faltam” a szavakat, kérdéseket, melyek mindent felszínre hoztak.
Óriási szembesülés volt ez önmagammal, ennél jobb nem is történhetett volna, Hol sírtam, hol nevettem, hol pedig leesett az állam a rádöbbenéstől. Megváltoztál,…. Igen ez volt a legnagyobb ajándék magamnak, hogy sikerült megváltoznom!!
Ma már része a mindennapjaimnak, mert a változás az bizony folyamatos, mindig felbukkan valami, ehhez sem volt könnyű hozzászokni.
Nem kis idő, munka, energia befektetés, volt mindez mindkettőnk részészéről, mert ugye Andi azt tudni kell:
MINDEN RAJTUNK MÚLIK! senki nem végezheti el a feladatokat helyettünk, A MI VÁLASZTÁSUNK, hogy beleállunk e vagy sem a döntést, a munkát nekünk kell elvégezni.

Hálás köszönet érte……imádás Tünci