Neked is ismerős az az állapot ugye, amikor a fejünket fogva teljes tanácstalanságban tesszük fel magunknak a következő kérdéseket.
Nem hiszem el, hogy még mindig itt tartok!
Pedig már azt hittem túl vagyok rajta! Mennyi oldáson és terápián vagyok már túl és már megint ugyanaz a téma mutatja meg magát.
Mit kell még tegyek, hogy végre le tudjam zárni, el tudjam engedni, hogy ne akadályozzon többet?
Velem már sokszor megtörtént, és volt, hogy azt éreztem, hogy valamit nem csinálok jól, nem fejlődők megfelelően, nem haladok úgy, ahogy én szeretném. Aztán egy idő után igyekeztem más szemszögből nézni minden ilyen alkalmat, hálával és türelemmel fordulni Önmagam felé.
A fejlődést és a változást nem lehet siettetni. Minden a maga rendjében és idejében történik
Mai világ egyik legnagyobb kihívása, a gyorsaság. Ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Mindent azonnal és most, de rosszabb esetben már tegnapra szeretnénk elérni, megvalósítani, letenni, elengedni, megváltoztatni. A türelemnek, mint képességnek már csak halovány arcát ismerjük, és a várakozás bizsergető érzését is csak távolról szemléljük.
És azt tapasztalom, hogy ez fokozottan igaz, ha saját fejlődésünkről, saját magunkkal támasztott elvárásainkról van szó. Részt veszünk egy néhány órás meditáción, oldáson, vagy akár egy 1-2 napos workshopon, és azt várjuk, hogy utána minden másképp lesz, minden megváltozik. Bennünk is, és természetesen a környezetünkben is. És persze lehet, hogy van ilyen, de tapasztalataim szerint, azért a nagy többségnél ez nem így történik.
Az eszközöket te is használhatod
Ezeken a programokon olyan kódokat, eszközöket és inspirációkat kaphatunk,
amelyeket saját életünkbe, saját működésünkbe tudatosan és fokozatosan beépítve történhet meg a változás. Egyik lépésről a másikra. Hiszen hogyan várhatnánk el, hogy hosszú évek, évtizedek, akár sok-sok életen keresztül összeszedett programokat, fájdalmakat, sejtünk legmélyebb rétegeibe beégett traumákat egy hétvége alatt teljesen és véglegesen ki tudunk törölni, át tudunk írni.
Tér és lehetőség
Hagyjunk magunknak időt, teret és lehetőséget, hogy ezek a változások a maguk ütemében történhessenek, mindezt megfelelő tudatossággal, bizalommal és figyelemmel kisérve. Ha türelmetlenek és elégedetlenek vagyunk, akkor ezzel csak még jobban akadályozzuk fejlődésünk menetét. Egyes tradíciók szerint egy éven keresztül egyetlen egy negatív tulajdonság megváltoztatásával szabad csak foglalkozni, hogy igazán mélyreható és tartós változást érjünk el. Könnyen előfordulhat, hogy ez a változás magával hoz más változást is, de a fókusz egy dolgon van. Azt is tanítják, hogy egyszerre csak 10%-ban változtassunk a szokásainkon, napi rutinunkon, majd amikor az már teljesen beépült a mindennapjainkba, utána jöhet a következő változtatás.
Az elengedés, változás folyamata olyan, mint a hagyma rétegei. Az egyes rétegeket kívülről haladva befelé egyesével, fokozatosan haladva tudjuk lehámozni. Így természetes, hogy egy-egy témával, kihívással többször is találkozunk, attól függően, hogy éppen mekkora ’hagymát’ tartunk a kezünkben. Örüljünk, hogy ismét lehetőségünk adódik egy újabb rétegtől megszabadulni. Tudom, hogy ez nem könnyű, hiszen minél mélyebbre megyünk, annál jobban csípi a szemünket, annál fájdalmasabb, és annál nagyobb a késztetés arra, hogy feladjuk, vagy ne nézzünk vele szembe. De hidd el megéri, ha kitartóan haladsz befelé, akkor eléred az utolsó réteget.
Bízzunk az univerzális rendben és Önmagunkban, és higgyük el, hogy mindig 
csak olyan megoldandó feladat és kihívás jön szembe az életünkbe, amivel meg tudunk birkózni. Ha nem így lenne, akkor még nem jelent volna meg az életünkben. Minden, ami megmutatja nekünk az arcát, az már készen van az elengedésre. Még akkor is, ha mi ezt nem hisszük el. Ha még fájdalmunkban és keserűségünkben ölünkben szorongatjuk, mert még ez jelenti nekünk a biztonságot. Hiszen félelmetes tud lenni az a világ, ahol nem bújhatunk a haragunk, fájdalmunk mögé, ahol nem találhatunk kifogásokat, hogy miért nem merünk teljes szívvel bízni és szeretne. Ahol kinyitjuk magunkat, ezáltal megérinthetővé és sebezhetővé vállhatunk.
Tedd le a páncéljaidat és a kifogásaidat, erősítsd meg magad hitedben és erődben és tedd meg a változáshoz szükséges lépéseket. Tudd, hogy képes vagy Rá.
A változás és fejlődés folyamata sokszor olyan, mint egy hullámvasút.
Csodás magas hegyekkel, amikor van lehetőségünk megtapasztalni a teljesség és boldogság állapotát, és mély, sötét völgyekkel, amikor elmerülünk a fájdalom és a kilátástalanság bugyraiban.
Minél többször engedjük meg magunknak, hogy megtapasztaljuk ezt a hullámzást, és mindezt kellő tudatossággal tesszük, annál hamarabb tudunk a mélységből a magasságba érni. De ehhez az kell, hogy engedd meg magadnak, hogy érezz, még akkor is ha fáj, hiszen így tudod meggyógyítani és átengedni magadon azt, ami már távozásra kész az életedben.
Forrás
Kiss Ágnes